Az egyedüllét, mint egy papírlap. Felfoghatjuk úgy, hogy adott egy lap, ami már telis tele van írva, értéktelen, értelmetlen, elmúlt dolgokkal. Hogy nem fér rá már egy vessző sem, csordultig van firkákkal, áthúzott gondolatokkal és tettekkel. DE! Felfoghatjuk úgy is, hogy egy üres lapunk van, amire firkálhatunk, rajzolhatunk, írhatunk, alkothatunk. Díszíthetjük szépíthetjük ha elrontottuk áthúzhatjuk, kiradírozhatjuk, megszerkeszthetjük. Tehetünk vele akármit. Mert telis tele van hellyel. Pont mint az emberi szív.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése